Az Öreg Király-dűlő

Valami igazán különleges Tokaj-Hegyalján

  • Öreg Király dűlő - Nyár. Fotó: Dancsecs Ferenc
  • Öreg Király dűlő - Ősz. Fotó: Dancsecs Ferenc
  • Öreg Király dűlő - Tél. Fotó: Dancsecs Ferenc
  • Öreg Király dűlő - Tavasz. Fotó: Dancsecs Ferenc

„A talaj, a kitettség, a kőzet, a klíma, a kőteraszok, a múlt, a jelen és a borász: számunkra ez a terroir”

Királyi teraszok

Szerencsről Mád felé tartva akaratlanul is elkapja tekintetünket a Király-hegy egyik legimpozánsabb és legmeredekebb részén fekvő birtok: az Öreg Király-dűlő. Nemcsak kivételes fekvésével, hanem a fokozatosan, kőről kőre kirakott teraszaival is kitűnik a tájból. Ezt a területet már a 13. században is szőlőtermesztésre használták, és innen származott a Tokaji borvidék egyik legtöbbre tartott bora, amely a Rákócziakat is rabul ejtette. Azonban, mint minden különlegességért, ezért is meg kell szenvedni: a köves talaj a meredek lejtéssel együtt rendkívül nehezen művelhető.

Az itt termő szőlő mindig is különleges minőségű volt, de mivel a mennyiségi bortermelés igényeit nem elégítette ki, ezért a második világháború után a dűlőt elhagyták, és azt fokozatosan beborította az akácerdő. A terület nagy részét a Barta család vásárolta meg 2003-ban, és ekkor kezdődött a dűlő mai napig tartó újratelepítése is.

Az idelátogatók szemtanúi lehetnek ennek az érdekes kontrasztnak, ahogy a több száz éves kőteraszok között a fiatal szőlőtőkék sorakoznak. Az Öreg Király-dűlő egy déli-délnyugati fekvésű 10 hektáros birtok. Ehhez tartozik még egy egyelőre kihasználatlan, 17 hektáros déli-délkeleti fekvésű parlag is a Kővágó-dűlőben.

A dűlő talaja köves, vulkanikus riolittufa, amiben zeolit és vörösagyag is található. A terület 80%-án részben T85-ös, részben a régi szőlőkből fellelt ún. madárkás furmint klónok, míg a fennmaradó területen hárslevelű, sárga muskotály és kövérszőlő terem. A terület csaknem fele 1,4×0,8, illetve 1×1 méteres térállású, csak kézzel gondozható gyalogművelésű ültetvény, míg a másik fele 1,8×1 méteres térállású, alacsony kordonos művelésű. A hektáronkénti tőkeszám 10.000 és 5800 darab között váltakozik. A hagyományos művelési módú szőlőben teljesen mellőzzük a gyomirtók és a felszívódó szerek használatát.

Dűlőtúra

Történelmi dűlőnkbe, az Öreg Királyba kalauzoljuk vendégeinket, ahol bepillantást nyerhetnek a szőlő- és talajművelés rejtelmeibe, megismerhetik a dűlők történetét, élvezhetik a fantasztikus kilátást, és természetesen a borainkat is.

A múlt

Öreg Király-dűlő hatvanas évek

„A dűlőt 1664-ben említik első ízben Öreg (Eöreg) Király néven a Rákóczi család szőlőbirtokait összesítő iratban

Történelem

  • 1285: A Király-hegyet először említik a dokumentumok királyi birtokként.
  • 1338-tól: Részben királyi adományként, részben örökségként a sátoraljaújhelyi Szent Egyed pálos főkolostor birtokolta egészen a protestantizmus beköszöntéig, utána sárospataki uradalmi szőlőterületté vált.
  • 1459: A szőlőhegy jelentős része a Szapolyai családé lett, amelyet a tállyai váruradalomhoz csatoltak.
  • 1530: A Habsburg-párti Serédy testvérek elfoglalták a Szapolyaiaktól a tokaji és a tállyai uradalmat a hozzá tartozó szőlőhegyekkel együtt.
  • 1557: A Serédy család férfiági kihalása után az Alaghy és Mágochy főúri családok lettek a Király-hegy legnagyobb szőlőbirtokosai.
  • 1635: Mád és a Király szőlőhegy neve összeforrt a Rákóczi családdal, mikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és gróf Rákóczi Pál lettek a Király szőlőhegy új tulajdonosai.
  • 1664: Először említik a dűlőt Öreg Király néven (Eöreg-Király).
  • 1674: A Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a Rákóczi család egyik ága kegyvesztett lett, és a kamara az ő Király-hegyi szőlőrészüket a sátoraljaújhelyi pálosoknak adományozta. A mindvégig a bécsi udvarhoz hűséges Rákóczi Pál leszármazottai, Rákóczi Julianna és az Aspremontok azonban zavartalanul birtokolták a Király-hegyen lévő szőlőket, majd utánuk az Orczy családé lett ez a terület, egészen a II. világháborút követő államosításokig.
  • 1737: A területet Bél Mátyás első osztályúnak minősítette. A később készült 16 különböző klasszifikácó szintén mind első osztályba sorolta a dűlőt.
  • 1786: A pálos rend feloszlatása után a Király-hegyi szőlőterületek részben kincstári tulajdonba, részben a sátoraljaújhelyi piaristákhoz kerültek, egészen a 20. század közepéig.
  • 1960: Az állami tulajdonlás idején az Öreg Király közepén kaolinbányát nyitottak. Ezzel egyidejűleg a hegy szőlőit kiirtották, és művelésével felhagytak.
  • 1989−1992: A politikai rendszerváltozást követően a szőlőterületek az állami tulajdonban lévő Tokaji Borkombinát kezelésében álltak.
  • 2004−2005: A Barta család újratelepítette a szőlőterületet.

Térképek

Az Öreg Király a Zemplén Megyai Adóhivatal térképén 1876-ból
A Kövágő- és Király-dűlő a Zemplén Megyai Adóhivatal térképén

Az Öreg Király- és a Kővágó-dűlők a Zemplén Megyai Adóhivatal térképein 1876-ból

Az Öreg Király a Google térképén